Tűsarok.org - az autonóm nők lapja 2018. november 18., vasárnap - Jenő  
SZOC&POL ÉLETMÓD KULT&ART CIBER CSALÁD SZEX&GENDER KARRIER GALÉRIA FÓRUM ARCHÍV FÜRDŐ EU IMPRESSZUM
tűsarok

Csapody Vera
1890. március 29.
[2008.03.29. 21:06]

EGY NŐ

Nyomtatható forma Forrás: Tűsarok összeállítás

A Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán 1913-ban a nők közül elsőként szerzett diplomát a növényvilág tudományos ábrázolásának művésze.

Csapody Vera Állami-díjas botanikus, matematika-fizika tanár, növényrajzoló
Csapody Vera 1890. március 29-én született Budapesten. Orvos édesapja kora gyermekkorában felkeltette érdeklődését a természet szépségei iránt. Általa ismerte meg az erdei – és mezei növények életét, hasznosságát, a bennük rejlő különleges világot. Az ő biztatására, valamint festő nagybátyja hatására kezdett rajzolni – festeni. Mégis, már ebben az időszakban fizikusnak készült. 1908-ban sikeres érettségi vizsga után külön engedéllyel iratkozott be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakára, ahol 1913-ban a nők közül elsőként szerzett diplomát. Ezt követően tudományos pályára készülve az egyetem fizika tanszékén gyakornokoskodott.

Édesapja korai halála után hat testvérével maradt árván, ezért a fizetés nélküli gyakornoki munka helyett állást kellett keresnie. Kezdetben óraadó, helyettes tanár volt, 1916-tól pedig a Sacre Coeur Sophianum katolikus leánygimnáziumban (1914-ben alakult Budapesten, a kolozsvári után másodikként) tanította a matematikát és a fizikát. 32 évig volt a leánygimnázium tanára, az utolsó tíz évben az igazgatója. Az iskolák államosításakor felmentették posztja alól. Majd 1950-ben a Természettudományi Múzeum Növénytárának alkalmazás nélküli dolgozója lett. 1950-ben muzeológus, később tudományos főmunkatársa lett. Bár 1966-ban nyugdíjba vonult, 1972-ig bejárt a Múzeumba és még további, közel két évtizeden át folytatta munkáját, élete szinte utolsó napjáig. 

Több mint három évtizedes tanárkodása alatt kiváló eredményeket ért el a matematika-fizika oktatásában. Számtalan egyéni módszer alkalmazásával, tanításának szuggesztív erejével óráit kedveltté tette tanítványai számára. Soha nem alapított családot. Azt pótolta a leánygimnáziumban végzett több száz fiatal ragaszkodása, akikkel később sem szakadt meg segítőkész, baráti kapcsolata. De életét a növények iránti végtelen szeretet is kitöltötte. A matematika-fizika tanítása mellett szabad idejében szívesen festett, főleg virágokat, mezei növényeket.

Jávorka Sándor egy akvarelljeiből készült kiállításon ismerte fel növényrajzoló tehetségét. Felkérte munkatársának, az akkor előkészületben lévő művéhez szükséges növényi ábrázolások elkészítésében. Csapody Vera továbbra is változatlanul tanított, de ettől kezdődően tanári munkája mellett érdeklődése mindinkább a növényi ábrázolás, a növényi élet fejlődésének megfigyelése felé fordult.

40 éven keresztül, Jávorka Sándor haláláig dolgozott együtt a botanikai tudomány két kiválósága. Ez idő alatt egymást követték a növényvilág megismerését, a botanikai kutatást és oktatást, az alkalmazott botanikai tudományt szolgáló, valamint a természetet kedvelők részére készült tudományos ismeretterjesztő, más társszerzőkkel, továbbá önállóan készített munkák egész sora.

1924-25-ben látott napvilágot specialisták közreműködésével Jávorka Sándor kétkötetes munkája "A magyar flóra" (Flora Hungarica), amelyben a Kárpát-medence virágos növényeiről ő készített kitűnő rajzokat. Bár neve a mű borítóján nincs feltüntetve, Jávorka könyvének bevezetőjében így írt erről; "Az alaktani alapfogalmakat tárgyaló bevezető részt pedig Csapody Vera tanárnő volt szíves botanikai szakértelemmel készült rajzaival illusztrálni".

Több éven keresztül dolgozott Jávorka Sándorral "A magyar flóra képekben. Iconographia Florae Hungaricae" összeállításán. A képes atlasz a kárpáti, pannóniai, sőt részben az illír és mediterrán flóra növényeit mutatja be. Az itt élő több mint négyezer növényfaj, illetve taxon nyomdai sokszorosításra átlátszó papíron készítette el a nagyszámú növényi festményt és rajzot. Az 1929-1934-ben megjelent mű ma is egyik legsikerültebb alkotása, amelyhez hasonló munka az utóbbi évekig nem készült, amelyet az Akadémiai Kiadó 1975-ben és 1979-ben újra megjelentetett. A Szegedi Tudományegyetemen 1932-ben "Mediterrán elemek a magyar flórában" című dolgozatával doktori fokozatot szerzett Györffy Istvánnál.

Sikerült olyan technikát elsajátítania, amellyel 60 év távlatából az ő akvarelljei sem veszítettek eredeti szépségükből. Később, ugyancsak Jávorka ösztönzésére kezdett a növényekről tusrajzokat készíteni. Ezzel a módszerrel gyorsabbá vált az ábrázolás hosszan tartó, nagy figyelmet igénylő munkája.

Miután 1951-ben a Természettudományi Múzeum Növénytárának munkatársa lett, számtalan fizikai erőt igénylő botanikai gyűjtőúton vett részt. Bejárta a Kárpát-medence minden részét. A Magas- Tátrában 1926-ban és 1938-ban, az Al-Dunán 1929-ben és 1937-ben, Erdélyben többször is járt. A begyűjtött növényekről, elsősorban azok virágairól lehetőleg azonnal elkészítette rajzait, akvarelljeit. Hat évtizedes munkássága során munkatársai felmérése szerint megközelítően 12 ezer akvarellt, 3 ezer táblarajzot készített. Teljesítményével egyedülállót alkotott a nemzetközi botanikában. Számos dolgozata jelent meg és közel 20 könyv társszerzője. Jávorkával együtt készített "Erdők – Mezők virágai" című mű, amely a növények rövid leírását tartalmazza élőhelyeik szerinti praktikus csoportosításban, és amelyben ő készítette a növényi ábrázolásokat – egyik legnépszerűbb alkotása. Itthon, Csehországban és Szlovákiában az utóbbi évekig többször kiadták. Nagyszámú könyvhöz és tanulmányhoz készített növényábrázolást. Számos folyóiratban, tankönyvben, lexikonban ugyancsak az ő finom növényi rajzai láthatók. Jávorka Sándor botanikai könyvein kívül 1948-ban és 1961-ben Augusztin, illetve Giovanni és szerzőtársaiktól megjelent "Gyógynövények"-et ismertető 2. kötetében a gyógynövényekről készített rajzokat. 1953-ban látott napvilágot Újvárosi "Gyomnövények" című könyve, amelyben gyomnövényeket illusztrált. Ugyancsak ez évben festette meg Boross Ádám könyvéhez a mohákat.

Jelentősebb munkái közé tartoznak Magyar Pál "Alföldfásítás" című monográfiájában lévő növényillusztrációi, valamint Csapody Istvánnal-Rott Ferenccel készült "Erdei fák és cserjék" című (1966) könyvében lévő növényábrázolások. Ezt megelőző időszakban jelent meg színes Atlasza Magyarország Kultúrflórájához (1961), amelyet 1973-ban Lengyelországban is kiadtak. A középiskolák részére készített Simon Tibor-Csapody Vera "Kis növényhatározó" ja az utóbbi évekig számos kiadást ért el. Priszter Szaniszló "A növényszervtan terminológiája" című háromnyelvű szakszótárhoz 17 táblán csaknem 500 élethű rajzzal egészítette ki a növények szerveiről készített szakkifejezések szótárát.

Mindezek mellett 15 éven át gyűjtötte és csíráztatta a növények magvait, hogy azok lerajzolásával elkészíthesse a hazai botanikai irodalomban egyedülálló alkotását, a csírahatározót. Ez a könyve német nyelven 1968-ban jelent meg. 1971-ben Debreczy Zsolttal közösen készített "Télen is zöld kertek" című ismeretterjesztő munkában növényábráival gazdagodott a botanikai irodalom.

90 éves elmúlt, amikor kezébe vehette Tóth Imrével készített "A Colour Atlas of Flowering Trees and Shrubs" című alkotását. (Közép-európai díszfák és díszcserjék.) Növényi akvarelljei, tusrajzai számos hazai és külföldi kiállításon, botanikai kongresszuson öregbítették hírnevét.

Előrehaladott kora ellenére 1970-től Debreczy Zsolt munkatársaként a több kötetesre tervezett "Dendrológiai Atlasz" összeállításában vett részt. Tudatában volt gyengülő erejének, a készülő nagy összefoglaló műhöz mégis sikerült mintegy 4 ezer tusrajzot elkészítenie. Élete utolsó napjaiban is ezen dolgozott. A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Kapcsolódó linkek:

Csapody Vera dokumenációs oldala
Csapody Vera: Színes atlasz "Magyarország kultúrflórájá"-hoz

Szólj hozzá: Csapody Vera
A hozzászóláshoz kérjük, jelentkezz be az oldal jobb felső sarkában található Bejelentkezés boxot kitöltve. Amennyiben nem vagy még regisztrált felhasználónk, a hozzászóláshoz itt regisztrálhatsz!
 
 


jegyezzen meg!
regisztráció | elfelejtett jelszó
Adatbank
  A muffom meg én, meg a nőgyógyászom (935)
  Bármiről... (8)
  Végleges szőrtelenítés (2)
  Magyar feminizmus - mit tegyünk a gyakorlatban? (177)
  bakapjuk vagy ne kapjuk. abortusztabletta. (136)
  Abortusz (546)
  Zártkörű Lányok - feminista, leszbikus műsor a Tiloson (141)
  Politikusnőcik mi van veletek? (1659)
Copyright © 2004 Anyahajó Kulturális Egyesület · Minden jog fenntartva. HONLAPTÉRKÉP MÉDIAAJÁNLAT